



További információért, kérjük, hívja a +(36 30) 1999-441 telefonszámot.
Kykládikus idolok
![]() |
| Kora-kykládikus márvány szobor: hárfán játszó ülő alak. A fénykép forrása: Masterpieces of the J. Paul Getty Museum. Antiquities, Los Angeles 1997, 16 |
A kora-bronzkori kykládikus kultúra legjellegzetesebb művészeti emlékei a Kr.e. 3. évezred második felében készített márványszobrok. Méretük változó (10 és 150 cm. között). Általában hanyatt fekvő, kezét a hasán összefonó nőalakot ábrázolnak, néhányuk nyilvánvalóan várandós. A jóval ritkább férfiszobrok nádsípos, hárfás zenészeket, harcosokat jelenítenek meg. Felületük alig plasztikus, kivételt általában az orr és a mellek megmintázása jelent. Gazdag festés díszítette őket, ami eltűnt ugyan, de védőrétegként máig megőrizte jó állapotú példányokon a befestett részek körvonalát (pl. a nagy budapesti idolon a fejdísz és a jobb szem a látszat ellenére nem dombormű; a festetlen részek felülete jobban lekopott).
Nem tudni, kit ábrázolnak ezek az idolok (régies nevükön bálványok). A szokásos értelmezési kísérletek (istennő? a halott túlvilági kísérője? a túlvilági újjászületés szimbóluma?) érvénye bizonytalan, mivel egyelőre eldönthetetlen, hogy a több mint négyezer évvel ezelőtt virágzó kykládikus kultúrában milyen valós értelmezési lehetőségek közül lehet választani. Zömüket temetőkben találták, de egyáltalán nem biztos, hogy valamennyi példány a sírvilághoz tartozott.
A szobrokat egynemű sorozatokba lehet rendezni, mivel különféle csoportjaik azonos elvek szerint készültek. A budapesti példányok közül a nagy idol az ún. Spedos-, a két kisebbik pedig a Dokathismata-típusba tartozik. Egységes (de távolról sem egyforma) kánon szerint készültek: az alakok fő részeit három egymást érintő és a testet négy részre osztó kör ívei határozzák meg (vö. emberábrázolás; a kisebbik idol rajza ). Az egyes darabokat aprólékos elemzéssel egymástól több-kevesebb biztonsággal megkülönböztethető ókori kőfaragó mesterek műveiként sikerült osztályozni, azaz attribuálni. A kisebbik ép idol pl. az oxfordi múzeumról elnevezett Ashmolean-mester alkotása.
Felfedezésük a 19. sz. végén kezdődött meg. Az absztrakt felfogású idolok nagy hatással voltak a századforduló művészetére (Picasso, Brancusi, H. Moore).
Nagy Árpád Miklós
2004
forrás: szepmuveszeti.hu