Camera obscura ábrázolása a francia Enciklopédiából

A camera obscura (latin, jelentése: sötét kamra) vagy lyukkamera lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál. Egy minden oldalról fénytől védett doboz vagy szoba, melybe a fény egy apró lyukon keresztül hatol be. Ez a fény fordított állású képet rajzol ki a camera obscurán belül a lyukkal ellentétes oldalon.

A fényképezőgép őse, mely nagy hatással volt a fotográfia kialakulására és fejlődésére. A mai fényképezőgépek is a camera obscura működésén alapulnak. A fényképezés előtti időkben mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.

Al-Hajszam (Alhazen) arab tudós 997-ben Opticae Thesaurus című könyvében már írt a camera obscuráról. A reneszánsz korában sokakat foglalkoztatott ez a bárki által elkészíthető, egyszerű optikai eszköz, például Leonardo da Vincit is.

Működése[szerkesztés]

Lyukkamera sematikus képe

Egy lyukkamerával készített kép

Ha teljesen elsötétítünk egy szobát és csak egy kis lyukon keresztül engedünk be fényt, a szemközti falra vetítődik a külvilág fordított állású, és oldal fordított színes képe.

Ugyanezen az elven fényképezőgép is készíthető. Bármilyen üreges test alkalmas kamera-alapnak, egy megfelelő átmérővel rendelkező szabályos lyukat kell készíteni (az ideális lyukátmérőt a kamera mérete határozza meg), és fényérzékeny felületet kell a kamerába helyezni.

A camera obscurával készült kép jellemzői:

• Rendkívül nagy mélységélességű kép (Megjegyzés: Mivel a lyuk fizikai mérettel rendelkezik és a kamerában nincs lencse, amely a fényt egyetlen pontba fókuszálná, a camera obscura által létrehozott kép soha nem lesz tökéletesen éles.)
• A kép színes, fordított állású és nem oldalhelyes
• A kép mérete nem korlátozott (lefelé csak a fizikailag előállítható legkisebb lyukátmérő és a lyuk peremén fellépő fényelhajlás szab határt), így például szoba vagy terem méretű is lehet

Hazai camera obscurák[szerkesztés]

• Budapesten az Erzsébet híd pilonjainak kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások is a camera obscura elvén vetítik ki az alattuk elhaladó forgalom fordított, színes képét a belső oldalfalakra. Sajnos elhelyezkedése miatt nehezen látogatható.
• A Magyar Képzőművészeti Egyetem régi bejárati főkapuján található nyílás képet vetít a külvilágról az épület belsejébe a kapuval szemközti, mattüveggel ellátott ajtóra.
• Az egri líceum kupolájának két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kis besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe.
• Hazai fotóművészek egy Barkas kisbuszt is alakítottak már át camera obscurává, ahol utána a papírra vetített képet helyben elő is hívták.

Camera Obscurát alkalmazó hazai művészek[szerkesztés]

A. Ádám József a 90-es évek formabontó médiaművésze volt. Fotoráliának, illetve fotomanugráfiának nevezett technikájával a szájüreget és a marok-üreget használta Camera Obscuraként. Ezzel a camera obscura, de általában a fotózás lehetőségeinek egy különleges technikáját fedezte fel és a képzőművészeti képalkotás egy eddig nem ismert másik irányát is megmutatta, ezzel pedig általában az analóg művészeti képalkotás lehetőségeit gazdagította.

• Gábor Enikő az Esztergomi Fotóbiennálé Camera Obscura pályázatának egyik fődíjasa, egy sötét szobában, a félig lehúzott redőny lyukain keresztül készítette különleges "Camera Reluxa" sorozatát.
• Forrás: www.wikipedia.hu