További információért, kérjük, hívja a +(36 30) 1999-441 telefonszámot.
A cső mérete: 2.7 x 16.3 cm A doboz mérete: 5.8 x 20 cm
Rádiócsőgyártás Magyarországon
Tungsram 1917-1980
Magyarországnak meghatározó szerepe volt évtizedekig a világ izzólámpa és rádiócsőgyártás, illetve fejlesztés területén. A mai napig nem volt olyan nagyvállalatunk, amelyik a termelésének ilyen magas százalékát termelte volna exportra, illetve annyi vezérképviselete lett volna a világban, mint a Tungsram Rt-nek. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság ismertebb nevén a Tungsram az első izzólámpái mellett, 1917-ben kezdte el az elektroncsövek fejlesztési és gyártási kísérleteit a Telefongyári KLERA elnevezésű katonai rádió céljára.
A rádióhullámokon történő hírszórás 1920-ban kezdett elterjedni a világon. Ez a technikai fejlődés új iparágak kialakulását hozta magával. Ekkor, 1920-ban határozta el az Egyesült Izzó, hogy az elektroncsövek fejlesztésére és gyártására új részleget létesít. Ez volt a Tungsram Kutató Laboratórium, amelyet 1921-ben hoznak létre. Az elektroncsövek sorozatgyártásának megkezdés előtt különféle konstrukciójú kísérleti típusok készültek egyedi gyártással, illetve kis sorozatokban....
Forrás: https://www.radiomuseum.hu/radiocso_m.html
Fűtő feszültség: | 6,3V |
Fűtőáram: | 0,3A |
g1 zárófeszültség: | -30 … -125V |
g2 feszültség: | 300V |
g3, anód feszültség: | 300V |
jellemez fesz.: | 0 – 125V |
Kioltó feszültség a g1-en: | -40Vpp |
Kioltófeszültség a katódon: | 15Vpp |
Jeláram ha a megvilágítás 30 lux a fényérzékenyrétegen: | 0,15 … 0,25µA |
Fókuszáló mágnestér erőssége a tekercs középpontjában: | 35 – 40G. |
Vidikon fejlesztés és gyártás Magyarországon.
A vidikon gyártás hazánkban már az 50-évek végén felmerült. A viszonylag nagy bonyolultságú és csúcstechnológiát igénylő feladat megoldására azonban csak külső segítséggel lehetett számítani. Csodálatos, hogy ebben az embargóval is sújtott időszakban, egy világhírű vidikon gyártó céggel sikerült kapcsolatot teremteni licenc és know-how átadására. Az történ ugyanis, hogy Dr. W Heimann professzor hazánkba járt vadászni és mivel tulajdonosa volt a róla elnevezett wiesbadeni vidikongyárnak, érdekeink közössé váltak.
A tárgyalások 1960. augusztus 4-én kezdődtek, melynek eredményeként megszületett az együttműködési szerződés. A gyártás előkészítését a TKI szakembereivel az ME-osztály mérnökei végezték. Az új üzem vezetését a fotocellagyártás szakértője Viktor Hédire bízták.
Az üzem a Tungsram közelében lévő Irányi Dániel utcában épült fel. Ebben a részlegben üzemelt párhuzamosan a GM-csőgyártás is. A vidikon gyártáshoz nagytisztaságú szobákat kellett felépíteni és minden tekintetben magas szintű technológiát kellett megvalósítani.
A termelés 1961-ben elindult. A gyártott PCT254 vidikon minősége megfelelt az elvárásoknak. A stúdióminőség ellenére is túlfedezte a hazai igényeket. 1965-ig nem sikerült elérni a kereslet emelését, így a gyártást a szakemberek és a hazai ipar kárára még ebben az évben le is kellett állítani. Az ismeretek birtokában a TKI szakemberei élen Barla Endrével és munkatársaival a PCT254 körszerűbb változatát is elkészítették, de sikeresen kifejlesztették az akkor titkosan kezelt IT02 sötétbennlátáshoz használható úgynevezett nuctovisort is.
A Heimann cég, később ismét felkereste a Tungsram-ot és 1976-ban 40000 db-os vidikon gyártást kívánt közösen létesíteni hazánkban. Ugyanebben az időben kereste meg a Tungsram-ot a Medikor is röntgen-képerősítőcső hazai gyártása végett. Számos tanulmány és beadvány készült eredménytelenül, mert amit egyszer abbahagytunk már nem lehetett többé feltámasztani....
Forrás: http://www.elektroncso.hu/cikkek/fotocso.php