Commodore 64
A C64 eredeti „kenyértartó” doboza, elődjéhez, a VIC-20-hoz hasonlóan
Fejlesztő	Commodore Business Machines
Gyártó	Commodore Business Machines
Forgalomban	1982–1994
Processzor	MOS Technology 6510, később MOS Technology 8500 Órajel: NTSC: 1,023MHz PAL: 0,985MHz
Memória	64kB (65536 byte) dinamikus RAM, 20kB ROM
Operációs rendszer	KERNAL/Commodore BASIC V2.0/GEOS (opcionális, lemezről), CP/M (opcionális bővítőkártya)
Kapcsolódás	1X USER (felhasználói) port 1X Expansion (bővítőkártya) port 2X Joystick&Paddle (botkormány és "ütő" (pong stílusú analóg játékvezérlő)) port 1X Lightpen (fényceruza) port (a joystick1-es csatlakozón) 1X PSU (külső tápegység) csatlakozó (+5VDC, ~9VAC) 1X DIN AV (monitor) csatlakozó 1X RF (TV koax) kimenet 1X CBM IEC bus (Commodore soros IEC busz) 1X Datasette (Commodore C2N/1530 magnó) port
Energiaellátás	Külső tápegység, +5VDC, 9VAC
Előd	Commodore VIC-20
Utód	Commodore C128
A Wikimédia Commons tartalmaz Commodore 64 témájú médiaállományokat.

A Commodore 64 képernyője, a bekapcsolás után

A Commodore 64 (C64, CBM 64, néha a vállalat logója után C=64-nek is írják) az 1980-as évek kultikus személyi számítógép-típusa. A Jack Tramiel által alapított Commodore Business Machines 1982 januárjában jelentette be, és szeptemberben adta ki 595 dolláros áron, ami ezért a pénzért addig elérhetetlen grafikai és hangképességeket nyújtott. A konkurenseihez képest agresszív árpolitika eredménye hamarosan árharc lett. Az 1993-ban befejezett gyártásáig eladott 17-25 millió számítógéppel a C64 minden idők legtöbbet eladott számítógépmodellje lett és maradt.

 Története

A C64 lemezegységgel és egy floppyval

C64C a CBM 1764 RAM-bővítővel

A Commodore a VIC–20 sikere után kezdte el fejleszteni az újabb gépet, amely ideiglenesen a VIC-40 nevet viselte. Ennek fő újdonsága a 64 Kbyte memória és a továbbfejlesztett grafikus chip volt, amely már valóban csak a megjelenítéssel foglalkozott. A hangképzést ugyanis másik chip (SID) végezte, amely a maga nemében egyedülálló volt, ugyanis ez volt az első, „home computer”-be épített különálló hangvezérlő.

A C64 1982-ben az év számítógépe lett. Amikor piacra került, valóságos csodának számított. E számítógépet akkoriban cseppet sem csak játékgépnek tartották, hanem sok helyen, Magyarországon kiváltképpen, komoly vállalati alkalmazásokra is használták.

1984-ben mutatták be az „első színes, hordozható” számítógépet az SX–64-et. A bőrönd jellegű berendezésben egy 5"-os színes monitor és egy 1541-es lemezegység kapott helyet. A berendezésben a tápegység is beépített; ezért súlya elérte a 10,5 kg-ot.

1985-ben jelent meg C128, amely az új fejlesztéseken kívül egy „komplett” C64-et is magában rejtett, ezért a korábbi programokat is gond nélkül futtatta.

 Elterjedése Magyarországon

A Commodore 64 Magyarországi elterjedésében a Novotrade cégnek is szerepe volt. Az 1985-ig COCOM-listán szereplő gépeket alkatrészekre szedve csempészték be bőröndökben, majd Magyarországon összerakták a gépeket. A gép a COCOM-listáról való lekerülés után kezdett leginkább terjedni, mivel a 80-as évek végére sikerült rengeteg személynek összespórolni a gép igen borsos árát. A legtöbb felhasználó magnókazettákat használt program- és adatbetöltésre, a hajlékonylemez annak idején luxus terméknek számított, és csak később terjedt el. 1989. január 1. és május 31. között a Vámhivatal nyilvántartása szerint csak a legálisan behozott gépek száma elérte a 36 000 darabot.[1]

 A gép utóélete

Először érthetően a vállalati szférából szorult ki, az otthoni felhasználók köréből azonban tulajdonképpen mai napig sem teljesen, mert van aki nosztalgiából máig megtartotta és be-bekapcsolja. Sőt, a géptípus újabban reneszánszát éli, oly módon, hogy különböző C-64 emulátorprogramokat készítettek, melyek PC gépeken futva C-64-es virtuális környezetet biztosítanak a felhasználónak. E virtuális számítógépeken minden, eredetileg C64-re írt program fut. A virtuális gépek több lehetőséget nyújtanak, mint az eredetiek, mert „beépítve” tartalmazzák az assembler programozáshoz szükséges „monitorprogramot”; a teljes memóriatartalom lemezre menthető; a programok betöltése gyorsabb, valamint virtuális meghajtók kezelésére is alkalmasak.

Az emulátorok közül a legnépszerűbb Windows környezetben a CCS64 és a VICE, Linux operációs rendszer alatt pedig szintén a VICE, illetve az X–64. Ugyanakkor már létezik platformfüggetlen, böngészőben futó online C64 emulátor is.[2]

A piacon elérhetőek olyan PC kiegészítők (csatlakozók, átalakítók), amelyek a megfelelő szoftverek segítségével a Commodore külső egységeit közvetlenül képesek kezelni.

2011 májusában a Commodore USA nevű cég kiadta a C64x jelű gépet, amely külsejében az eredeti gépet idézi, de egy 1,8 GHz-es, kétmagos Intel Atom processzoros hagyományos PC; Ubuntu Linuxszal, beépített DVD-olvasóval (opcionálisan Blu-ray), alaplapra integrált Nvidia videokártyával és 2 vagy 4 GB memóriával. Teljes értékű C64-ként is tud működni, akár tévéhez is csatlakoztatható.[3] A cégvezető 2012-es halála óta ezek a gépek már nem érhetőek el.

2018 Március 29-én európában a Retro Games LTD nevű cég kiadta a Commodore 64 Mini (röviden The C64 Mini) nevű gépet, ami egy kicsinyített változata az eredeti gépnek. 64 beépített játékkal, USB joystick-al, felskálázott felbontással, HDMI kimenettel, és mentési lehetőséggel lett kiadva. Amerikában 2018 Október 9-én jelent meg, kicsit különböző beépített játékokkal. 

Forrás: wikipédia