Kategóriák

paypal_logo

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

További információért, kérjük, hívja a +(36 30) 1999-441 telefonszámot.

Régi főiskolai standard sport érem 1931

Termék kód: [0V285/X255]

3.400 Ft
e-mail ajánlás
Régi, szép állapotú, jelzett, kétoldalas kitüntetés, sport érem. Egyik oldalán babérágat tartó férfi profil kép. Másik oldalon babérkoszorú és felirat: FŐISKOLAI STANDARD ÉREM 1931
0.024 kg
3.8 cm

130 éve, 1885. június 29-én alakult meg a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége.

A testgyakorlás, a torna elterjedése Magyarországon a 19. század elejére tehető, külföldi példák nyomán a főúri családok ekkortól fogadnak fel egyre gyakrabban "gimnasztikához értő nevelőt" gyermekeik mellé. 1817-ben alakult meg Pesten az "első nyilvános testgyakorda", majd 1830-ban kisgyermekek számára a Testgyakorló Intézet.
A magyarországi tornasport kezdetei az 1860-as évekre tehetők. Matolay Elek ügyvéd, Szontágh Ábris és Bakody Tivadar orvosok 1863-ban alapították meg a Nemzeti Torna Egyletet (NTE), amely az első "gyakorlásokat" a régi Pest egyik istállójában tartotta. Az NTE példájára sorra alakultak a különböző városok tornaegyletei: 1866-ban a kanizsai és a soproni, 1867-ben a debreceni, 1868-ban a szombathelyi, a nyitrai, a kassai és a sátoraljai, 1869-ben a Budai Torna Egylet, 1870-ben a Pécsi Torna Egylet.
1870-ben megépült új tornacsarnokában a Nemzeti Torna Egylet tanfolyamokat indított tornatanítók képzésére. Ezeken a kurzusokon néhány év alatt több mint 800 okleveles tornatanító végzett, s ők vették át a tornaegyesületek szakirányítását. A Nemzeti Torna Egylet 1881-ben megrendezte az első szertornaversenyt is. A szakmai munka támogatására 1883-tól havi rendszerességgel jelent meg a Tornaügy című folyóirat.
Már 1870-ben felmerült az a kívánság, hogy a tornaegyesületek közös szövetségbe tömörülve vigyék előre a tornaoktatás ügyét. Az első magyar sportszövetség, a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége (MOTESZ) alakuló ülését 1885. június 29-én tartották Budapesten 12 vidéki és 4 fővárosi tornaegyesület részvételével. A szervezet elnöke Hegedűs Sándor, a kitűnő tornász lett. Az alakuló közgyűlés alkalmával rendezték meg az I. Országos Tornaünnepélyt, amelyet négyévenként újra lebonyolítottak. Az évek során egyre több egyesület csatlakozott az országos szervezethez, 1891-ben a tagegyesületek száma már 44 volt. A MOTESZ 1888. évi második közgyűlése meghatározta a tornászok öltözetét is: sötétkék nadrágot és kabátot, valamint a szürke ing mellett fekete árvalányhajas pörgekalapot írtak elő. 1896-ban a MOTESZ-t felvették az 1881-ben alakult Nemzetközi Torna Szövetségbe (Federation Internationale de Gymnastique – FIG).
1891-ben rendezték meg Magyarországon az első Országos Ifjúsági Tornaversenyt, és döntöttek a középiskolai tornaversenyek bevezetéséről. A magyar tornasport az 1896-os első újkori olimpián is képviseltette magát Athénban: a 14 nemzet tornászai között indult Kakas Gyula és Weisz Dezső, Isseni Isszer Károly pedig versenybíró volt.
A MOTESZ 1929-től Magyar Országos Torna Szövetség néven folytatta működését. 1995-ben Magyar Országos Tornász Egyletek Szövetségévé alakult, amely létrehozta a Magyar Torna Szövetséget, a Magyar Ritmikus Sportgimnasztikai Szövetséget és a Magyar Aerobic Szövetséget.

 

Forrás: old.mtva.hu