Görög Légierő Πολεμική Αεροπορία
A Görög Légierő címere
Dátum	1930[1][m 1]
Ország	Görögország
Személyzet	hivatásos és sorozott katonák
Típus	légierő
Feladat	Légi hadviselés
Méret	33 000 fő (melyből 11 750 fő hivatásos, 14 000 fő sorozott)
Diszlokáció	Athén
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok	Jeórjiosz Bliúmisz altábornagy[2] (Beiktatva: 2019 Február)
Jelenlegi parancsnokhelyettes	Ioannis Gkontikoulis vezérőrnagy
Jelvények
Kultúra és történelem
Mottó	„Αἰὲν Ὑψικρατεῖν”
Színek
Háborús részvétel	Görög–olasz háború 2011-es líbiai intervenció

A Görög Légierő (HAF, görögül: Πολεμική Αεροπορία, vagy röviden: ΠΑ) Görögország légtérvédelmére fenntartott katonai szervezet, a Görög Fegyveres Erők egyik haderőneme. A légierőn kívül a szárazföldi haderő is rendelkezik támadó, teherszállító helikopterekkel és pilóta nélküli repülő eszközökkel (UAV).

 Története

 Korai évek

1912. február 8-án emelkedett először görög pilóta, Emanuíl Argirópulosz, a magasba Nieuport gépével. Ugyanez év május 13-án Dimítrio Kambéro hadnagy hajtotta végre az első katonai repülést egy Henry Farman III repülőgéppel. Szeptember végén Larisszában megalakult a pilóták társasága négy pilóta részvételével, majd október 5-én végrehajtották az első légi felderítő küldetést a Tesszáliai fronton. Görögország Első világháborúba való belépésével egyidőben megalakult a Katonai és Tengerészeti Légi Szolgálat, ezen belül pedig az 531. és 532. vadászrepülő századok, valamint az 533. felderítő-bombázó század. 1930-ban a görög Légügyi Minisztérium megalapította a Görög Légierőt, a görög haderő egyik független haderőnemét. Rendfokozati rendszerét a Brit Királyi Légierő mintájára alakították ki, és napjainkban is ezt használják. 1932-ben alapították meg a Légierő Akadémiáját. A Görög Légierő vezérkara 1934-ben állt fel, és modernizálták a repülőgép állományát is, többek közt Bristol Blenheim, Henschel Hs 126 és Dornier Do 22 típusokkal.

 Második világháború

A görög–olasz háború kitörésekor, 1940 októberének végére, már 77 db első vonalbeli repülőgéppel rendelkeztek. A görög gépek helytálltak a túlerőben lévő olasz légierővel szemben, később azonban német előrenyomulásnak már nem tudták útját állni, közel a teljes légierő megsemmisült. Azt a kevés repülőgépet amit meg tudtak menteni, a közel keletre vonták vissza.

 Hidegháború

Az 50-es évek elején Görögország belépett a NATO-ba, és ennek előkészítésére elkezdődött egy fejlesztési program. 1951. szeptember 21-én érkezett meg az első görög sugárhajtású gép, egy Lockheed T–33A kiképzőgép, az Efesis légitámaszpontra. 1952. május 30-án alakult meg a 110. Légiezred Larisszában, melyben létrehozták az első vadászbombázó századot (337. légiszázad) az újonnan érkezett F-84G Thunderjet vadászgépek számára. Ebből a századból emeltek ki 1953-ban négy gépet, melyekből létrehozták a bemutató légi egységet. 1964 márciusában F–104G Starfighter vadászgépek érkeztek a 114. légi ezredhez, és megalakult belőlük a 335. vadászbombázó légiszázad. 1974-ben a Görög Légierő hadrendbe állította az RF-4E Phantom II felderítő gépeit, melyekhez megalakult a 348. taktikai felderítő század. A századot, miután nyugdíjazták az RF-4E Phantom-okat, feloszlatták 2017 májusában. Ugyanazon év október végén feloszlatták a 339. "Ajax" elfogóvadász légiszázadot is, amely az F–4 Phantom modernizált vadászbombázó változatát repülte.