Kategóriák

paypal_logo

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

További információért, kérjük, hívja a +(36 30) 1999-441 telefonszámot.

Rusói Karcag kerámia Pécs falidísz 33 cm

Termék kód: [1A335/X051]

12.000 Ft
e-mail ajánlás
Hibátlan állapotú, nagyméretű jelzett kerámia dísztárgy. Falra akasztási lehetőséggel rendelkező kerámia, falikerámia. Rajta Jakováli Hasszán dzsámija látható. Hátoldalán jelzés: RUSÓI KARCAG
1.475 kg
33 cm
17 cm

Jakováli Hasszán dzsámija[bevezető szerkesztése]
  

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
A dzsámi a Kórház tér felől
A dzsámi a Kórház tér felől
Település Pécs
Ország  Magyarország
Vallás iszlám
Irányzat szunnita
Névadó Jakováli Hasszán pasa
Építési adatok
Típus dzsámiminaret
Stílus Törökország építészete
Építés kezdete 16. század
Rekonstrukciók évei 17021732
1956-1975
2010
Építtető Jakováli Hasszán pasa
Mai rendeltetése imaház
Alapadatok
Minaret 1
Magassága 22 m
Elhelyezkedése
Jakováli Hasszán pasa dzsámija (Pécs)
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 26″k. h. 18° 13′ 15″Koordinátáké. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 18° 13′ 15″térkép ▼
Wikimédia Commons tartalmaz Jakováli Hasszán pasa dzsámijatémájú médiaállományokat.

Jakováli Hasszán dzsámija Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke Pécsen: az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó karcsú minaret majdnem változatlanul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot. Evlija Cselebileírásából tudjuk, hogy Jakováli Hasszán pasa építtette, feltehetően a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is készült.

 Építészet[szerkesztés]

Minbar (szószék)

Jakováli Hasszán dzsámija e török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára van tájolva, tengelye tehát északnyugat-délkeleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egyszerű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyugati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyitott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jelenlegi berendezésével – mely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál,[1] valamint török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.[2]

A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaret bejárata, ahova újkeletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas tömör lábazaton áll. amelyet finom párkány zár le. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14,5 méter magas tornyot enyhén ívelt vájatok teszik karcsúbbá, alul és felül pedig hengeres pálcákból álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22,5 méter magas körerkélyre. Az erkélyt valaha kőkorlát díszítette; vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg.[3] A minaret statikailag leromlott állapotban van, így nem látogatható.

A dzsámi előtt áll 2016 óta Ibrahim Pecsevi török történetíró bronzszobra.

 Történelem[szerkesztés]

A város visszafoglalása után Jakováli Hasszán dzsámija is a többi török emlék sorsára jutott, bár az átépítések időszakát viszonylag szerencsésen vészelte át. 17021732 között Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kórházkápolnává[4] alakította át. Addigi tetőzetét mozgalmasabb vonalvezetésű barokk sisakkal cserélték ki, s belsejébe a tér hatását alapvetően megváltoztató énekkarzatot építettek. Ugyancsak Nesselrode püspök idejében bontották el az előcsarnokot, amikor a kórház földszinti részét építették. A minaretet ekkor harangtoronyként használták, s egy 18. századi festmény mutatja, hogy a körerkély fölötti, lepusztult részét nyitott haranglábbal pótolták. Az erkély fölött a mai koronázórész a 19. században készült.

A dzsámit először az 1960-as években restaurálták, Gerő Győző kutatómunkája és Ferenczi Károly tervei alapján. A barokk beépítésektől megtisztított belső teret eredeti formáiba állították vissza. Az északnyugati oldal finoman megmunkált, sztalaktitdíszes oromzatban záródó kapujának, s vele szemben a mihráb fülkének kiegészítéséhez a helyszínen talált részletek adtak kielégítő támpontot. Másodjára a 2000-es évek végén az EKF-projekt keretein belül újították fel; 2010május 22. óta (több éves zárva tartás után) ismét látogatható.[5]

 Vallás[szerkesztés]

A mecset a pénteki imák idején, valamint Ramadán hónapban van nyitva vallási célból. A pécsi iszlám közösség a Magyarországi Muszlimok Egyházához tartozik.[6]

 Kiállítás[szerkesztés]

A dzsámi északi oldalához közvetlenül hozzáépült a kórház épülete. A dzsámiba az épületről leválasztott teremből lehet bejutni. Az előtérben az 1960-as, 1970-es években végzett feltárások során előkerült a derviskolostor falainak nyomvonala. Jelenleg is ki vannak állítva korabeli oszlopok, ám azok a Gázi Kászim pasa dzsámijából kerültek ide. Időszaki kiállításként a tükörteremben az iszlám öt pillérének bemutatása látható.

 Jakováli Hasszán pasa[szerkesztés]

Jakováli Hasszán kanizsai pasa volt, majd boszniai bejler-bej lett belőle; őt magát nagyszülei kötötték Pécshez, apai nagyapja Memi pasa, kinek fürdője és dzsámija a közelben állt. Előneve Jakova városára utal, melyből kettő is létezett, így a pasa feltehetően a mai Koszovó területén található Gjakova (Đakovica), vagy a Pécstől nem messzi, Horvátországi Diakovár (Đakovo) városából származott.

Galéria[szerkesztés]

  • Korán a dzsámiban

  •  
  • Imaterem

  •  
  • A kupola belülről

  •  
  • A minaretbe vezető lépcső

 

Forrás: wikipédia