Szűcs Imre a hazai fazekas népi iparművészet meghatározó egyénisége. 1962-ben lett a karcagi Kántor Sándor tanítványa. Kántor Sándor 1953-ban elsőként kapta meg a Népművészet Mestere címet, s elévülhetetlen érdemet szerzett a klasszikus tiszafüredi fazekasság motívumkincsének átmentésében.

Szűcs Imre számára a Kántor-műhelyben töltött időszak a tanulás és útkeresés éveit jelentette. Tiszafüredre költözve főként a régi, hagyományos füredi edényeket készítette. Művészetében a fordulópont az 1970-es évektől következett be. Színvilágában egy visszafogottabb, motívumkincsében egy összetettebb stílus jelent meg. A fehér alapon zöld és fekete színösszeállítás míves, szerkesztett vagy szabad rajzú virágcsokrokkal, madarakkal a jellegzetes és összetéveszthetetlen Szűcs-stílust teremtette meg. Mellette hagyományos és figurális kerámiák is készültnek műhelyében, tálak, szilkék, butykosok, forma-és színgazdag butellák, miskakancsók, változatos méretű és funkciójú tyúk- és kakasfigurák. Termékskálájában napjaink igényeit is kielégítő ét- és italkészletek gazdag választéka jelentős helyet foglal el. 

Magyarországon és külföldön több mint száz kiállításon ismerkedhettek meg művészetével. Az elmúlt évtizedek alatt számos rangos díjban és kitüntetésben részesült. Magyar és nemzetközi pályázatok rendszeres résztvevője, melyeken mindig kiemelt díjjal ismerik el igényes darabjait. 

1987-ban kapta meg a Népművészet Mestere címet. Szaktudását először feleségének, Nagy Erzsébetnek, majd két lányának, Andreának és Juditnak adta tovább.