Hegedűs a háztetőn (Fiddler on the Roof)
1971-es amerikai nagyjátékfilm
Rendező	Norman Jewison
Producer	Norman Jewison
Alapmű	Tevye
Műfaj	vígjáték-dráma musicalfilm filmdráma könyvadaptáció musical
Forgatókönyvíró	Joseph Stein
Főszerepben	Hajím Topól Norma Crane Leonard Frey Molly Picon Paul Mann Paul Michael Glaser Ray Lovelock Zvee Scooler Aharon Ipalé Roger Lloyd-Pack Vladimir Medar Howard Goorney Rosalind Harris Vernon Dobtcheff Marika Rivera Barry Dennen Tutte Lemkow Michele Marsh Elaine S. Edwards
Zene	Jerry Bock John Williams
Operatőr	Oswald Morris
Vágó	Antony Gibbs
Díszlettervező	Robert F. Boyle
Gyártás
Gyártó	Mirisch Company
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol
Forgatási helyszín	Horvátország London Pinewood Studios
Játékidő	181 perc
Forgalmazás
Forgalmazó	United Artists
Bemutató	1971. november 3. (2018. január 9., Amerikai Egyesült Államok, http://www.boxofficemojo.com/movies/?id=fiddlerontheroof.htm) 1971. december 15. (Stockholm község, Stockholm megye, 2018. január 9., Svédország, Stockholm, http://www.svenskfilmdatabas.se/sv/item/?type=film&itemid=13936#release-dates)
Korhatár	II. kategória (F/6929/J)
További információk
IMDb   PORT.hu

A Hegedűs a háztetőn (eredeti cím: Fiddler on the Roof) 1971-ben bemutatott Oscar-díjas amerikai zenés film Norman Jewison rendezésében. A Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című regénye alapján 1964-ben New Yorkban bemutatott, majd világszerte nagy sikerrel játszott, azonos című musical filmváltozata.

 Előzményei

Az 1960-as évek végére a musicalnek nagy sikere volt szerte a világ színpadain, ezért 1969-ben Norman Jewison felkérést kapott a musical megfilmesítésére. A főszereplőt, Tevjét alakító színész kiválasztásakor a rendező hazardírozott, amikor választása a londoni színpadokon a címszerepet játszó, izraeli Hajím Topólra esett, szemben a musicalt világhírnévre vivő Zero Mostellel.[1] A külső helyszíni felvételeket javarészt Horvátországban – Mala Goricában és Lekenikben – forgatták, a stúdiófelvételekre a buckinghamshire-i Pinewood stúdiókban került sor.

A film a legjobb film és férfi főszereplő Golden Globe-díját nyerte el 1972-ben. A 44. Oscar-gálán három Oscar-díjat nyert el: a legjobb operatőri, filmzeneszerzői és hangmérnöki munkának járót, de további öt kategóriában nevezték az alkotógárdát (legjobb film, férfi főszereplő, férfi mellékszereplő, látványtervező, rendező).

 Történet

A 20. század első évtizedében játszódó történet egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban, Anatevkán játszódik. A főszereplő, Tevje, a szegény tejesember és asszonya, Golde tradicionális világot képviselnek, amelyben a férfi, az apa szava a döntő, s az értékrendet e hagyományos családeszmény, a zsidó közösség és vallás előírásai határozzák meg.

Tevjének azonban van öt leánya, akik már a modern, 20. századi világot személyesítik meg, amelyben a személyes érzelmek előbbre valóak a tradicionális-vallási eszméknél. Tevje a házasságközvetítő Jente segítségével igyekszik kiházasítani idősebb leányait, ám azzal kell szembesülnie, hogy azok ellenszegülnek a szülői akaratnak. Szüleik generációjával szembemenve, a feléjük áradó megvetés és kiközösítésük árán is, vágyaiknak megfelelően veszik kezükbe életük irányítását. A legidősebb lány, Cejtel egy szegény szabóhoz, Mótelhez megy nőül, noha apja a gazdag, de idős mészárosnak, Lazar Wolfnak ígérte a kezét. A kisebb nővérek hasonlóan öntörvényű döntései feldúlják a szülőket, s hagyományaikkal, zsidóságukkal való számadásra ösztönzik őket. A családi fészket előbb Hódel hagyja el, aki egy kijevi marxista zsidóval, Percsikkel köti össze életét. Tevje összeomlását a harmadik lány, Hává döntése idézi elő, aki egyáltalán nem zsidóval, hanem egy orosz legénnyel, Fegykával házasodik össze. Tevje hirtelen kitagadja lányát, ám mikor távoznak, Isten áldását kéri a házasokra.

Mindeközben a helyi zsidó közösségnek szembe kell néznie a történelemmel is: a mind erőteljesebb antiszemitizmussal, a népük ellen irányuló megmozdulásokkal, pogromokkal és végül azzal, hogy vagyonukat hátrahagyva el kell hagyniuk őseik földjét, Anatevkát. 

Forrás: wikipédia